Ál/arc

Ál/arc

Pachelbel - Canon and Gigue in D Major

Egy álarc, mely egész életen át elkísér...

Helyszín: Velence

Szereplők: idegenek

Az élet olyan mint egy maszkabál, sok idegen találkozik adott helyen és időben az általuk választott álarcban.

Az elsőre levont konzenkvencia fog bátorításra sarkallni, hogy az idegenhez - kinek valódi lényét titkok fedik - merünk-e közeledni...

Megszólítjuk hát, vagy minket szólítanak meg, a lényeg elindul egy ismerkedés...

Kezdetben még senki sem veszi le a külvilág számára jól megformált álarcát...

Miután egy kis idő eltellik, kellő rokonszenvet érzünk és mutatunk, összes bátorságunkat összeszedve megcsillantunk igazi énünkből egy kis darabot.

Félelem és izgalom keveréke ez az érzés, mely körülvesz...

               -Vajon ''így is,, kellhetünk...?

Sokan félnek egy egész életen át félre tenni a magukra öltött jelmezt, rettegve nem elég érdekesek mások számára...

                   TÉVEDÉS!!!

Mindenki a maga módján szeretnivaló, érdekes és kedves, a kérdés már csak az,

mennyire hagyjuk, hogy mások az álarcunk mögé lássanak...