Valaminek a hiánya....

Ludovico Einaudi: Two Trees

Valaminek a hiánya...

Torokból indul és szép lassan a szív felé közeledik... 

Megáll és terjeszkedik...mély nyomot hagyva ebben a szakaszban...

Tudatja velünk, távol van most amire a leginkább vágysz...

Aztán ez az érzés nem hagy alább, miközben egy tompa nyomás becsatlakozik az orrunk végén , segítve arcunkat a folyamatos könnycseppek elvesztéséhez...

Megáll az idő... Keresed megoldásokat, mi adhatna most vigaszt...

Úgy érzed magad mint egy gyermek, kit a szerető család örökre ott felejtett valahol... Egyedül vagy... Árván...

Hiába a kor és a tapasztalat, az érzelmek lassan de eluralkodnak rajtad...vágysz az enyhülést hozó békére...

Majd megtalálod a szép reményekben és össze szeded magad, mert be akarod bizonyítani, hogy igenis le tudod győzni az egyik legnagyobb fájdalom forrását: a hiányt...